látogató számláló

Fejlesztők lapja

Keresés

A tartalomhoz

Főmenü:


Évnyitó, évzáró

Ünnepek

Versek a műsor összeállításához


Weöres Sándor: Kezdődik az iskola

Könyv, toll, tinta, ceruza,
rontom-bontom,
kezdődik az iskola,
csak aszondom.
Kora reggel rohanás,
rontom-bontom,
nem könnyű a tanulás,
csak aszondom.
Tízpercben nagy futkosás,
rontom-bontom,
torkod fájdul, ne kiálts,
csak aszondom.
Zsemlye és vajaskenyér,
rontom-bontom,
morzsát szedhet az egér,
csak aszondom.
Énekóra, la-la-la,
rontom-bontom,
reng a terem ablaka,
csak aszondom.
Tornaóra egy-kettő,
rontom-bontom,
leszakad a háztető,
csak aszondom.
Kintről benéz egy szamár,
rontom-bontom,
iskolába sose jár,
csak aszondom.


Mészely József: Várom már a vakációt

Várom mára vakációt,
Hogy úsztassak papírhajót,
Eregessek sárkányokat,
Szél útjain csavargókat.
Másszak fára, dombra, hegyre,
Utazhassak a tengerre:
Fogjak rákot s fürge halat,
Hűs árnyékú fűzek alatt.
Víg csapatban focizhassak,
S lepkék után rohangáljak,
A tisztáson vagy a réten
Lebarnulva, jókedvűen.
Késő estig csatangoljak,
Bogarásszak, madarásszak
Nem gondolva évkezdésre,
Csengő szavú szeptemberre.


Szalai Borbála: Csacsi

Nőtt a csacsi, növekedett,
nagy csacsivá cseperedett.
Azt mondta az anyukája:
Beiratlak iskolába!
Tanulj fiam, okosodjál,
lusta szamár ne maradjál!
-Így került az első b-be,
csacsi család csemetéje.
Vettek neki könyvet, irkát,
kalamárist, tollat, tintát.
Táskát is, egy szép nagyot,
abba mindent berakott.
Reggelenként útnak eredt,
a nagyfülű csacsigyerek.
Sietett, hogy idejében
ott legyen az első b-ben.
Gondtalanul nyargalászva
ment mindig az iskolába.
Hátán vitte tudományát,
a hatalmas teli táskát.
Mert a csacsi úgy gondolta,
a tudományt abban hordja.
Teltek, múltak napok, hetek,
a sok kicsi elsős gyerek
az abc-t megtanulta,
már az egyszer-egyet fújta.
A csacsi meg minden este
a könyvét feje alá tette!
Azt hitte, a tudománya
így vándorol buksijába.
Tanulni biz nem volt kedve,
sose tudta, mi a lecke!
Ült, csak ült a szamárpadban,
kalimpált a füle nagyban...
Csacsi család fiacskája
az első b-t ötször járta.
Tudomány rá így sem ragadt,
bizony, jó nagy szamár maradt!

~


Csiling-giling, irka, tábla
Csiling-giling, irka, tábla
Fiúk, lányok, iskolába!
Csiling-giling, ébredjetek!
Iskolába siessetek!
Csiling-giling, irka, tábla,
Gyertek, gyertek iskolába!



Donkó László: Elsős leszek

Kopogtat a vadgesztenye,
Vége van a nyárnak.
Anyu mondja: Ideje, hogy
Az isibe járjak!
Kinőttem az ovit, igaz,
Nagy legényke lettem,
S a csengettyűs iskolába
Megyek szeptemberben.
Elsős leszek, vár az osztály,
Számológép, tábla,
Eszes Péter, János vitéz
Hív az iskolába.
Aranyos tanító néni
Kézen fog, ne féljek,
Esztendőre a suliba
Várlak én is téged!

Kovács Barbara: Fontos dolgok


Mindenféle fontos dolgok
jutnak az eszembe,
hogy például az iskolában
van-e medence?
Szünetben szabad-e felmászni a fára,
és van-e gesztenyefa, beállni alája,
ha csak kicsit esik a langyos nyári eső,
vagy lesz mindenkinél
az udvaron esernyő?
Van-e ott kedves, ügyes dadus néni,
aki majd segít a cipőmet bekötni?
A tanító néni szeret majd engem?
Ha jól tudom a leckét,
megpuszilgat engem?
Megfogja a kezem, ha sétálni megyünk?
És az anyukám is eljöhet majd velünk?
A tanító néni az ölébe ültet?
Ha nem tudok valamit,
nagyon megbüntet?
És ott is lesz szülinap,
meg gyermeknapi móka?
Lesz-e ropi, süti, meg mindenféle torta?
Mi vár rám az iskolában,
úgy szeretném tudni,
legjobb volna mégis mindig itt maradni!

Hívogat az iskola

Hívogat az iskola
Kapuját kitárja
Kispajtásom gyere hát,
Menjünk iskolába.
Jó barátunk lesz a könyv
És a falitábla
Kispajtásom gyere hát,
Menjünk iskolába!
Számolunk és olvasunk
Vidám nóta járja
Kispajtásom, gyere hát
Menjünk iskolába.

Létay Lajos: Mit akar a ceruza?

Az asztalon új ceruza
meghegyezve szépen
lássuk vajon hogyan ír,
hogyan áll a kézben?
Megmarkolja Palika,
nekiesik Péter,
de lám csak, a ceruza
botorkál, szökdécsel.
Erre húznák - arra megy,
csúszkál jobbra - balra,
írkapapírról lelép
s karcol az asztalra.
Mit akar e ceruza?
Vesszőt, cukrot vár- e?
Miért nem ír betűket,
mint a Marikáé?
Nem tud - mondja Palkó,
még újra kipróbálja.
Nem baj, ő is jön velünk
ősszel iskolába.

Csukás István: Tanévzáró

Félre irka, sutba táska,
vidám szemünk ne is lássa,
vigyük gyorsan a padlásra,
őszig legyen ott lakása.
Elő sárkány, elő labda,
szállj az égnél magasabbra.
Gyere, állj be a csapatba,
estig ne is hagyjuk abba.
Vár a víz és vár partja,
vár a nyári rét, a tarka,
szívünk boldog, bőrünk barna,
ki erre fut, ki meg arra.
Félre irka, félre táska,
vidám szemünk ne is lássa,
vigyük gyorsan a padlásra,
őszig legyen ott lakása.

Vesztergom Andrea: Hát hajrá, új tanév

Itt állunk most újra, diáktársak, együtt.
Kézenfogva kísér a nyár íze még.
Szünetünk véghez ért, a szeptembert köszöntjük,
Kíváncsian állunk elé: hát hajrá, új tanév!
Tanároknak százai készen állnak újra hát,
Szárnyuk alá kerül megint a sok csintalan diák,
Lehet furcsa, mégis így van: vártam már az iskolát,
S érzem az új tankönyveknek komoly, tudás-illatát.
A régi arcok ismerősen mosolyognak vissza,
Minden megváltoztunk - felnőttünk egy kissé.
A sok-sok kis diáktárs egymást is tanítja:
Hogyan tegyük együtt a kötelezőt széppé!
Feljebb lépünk mától tanárok s diákok!
Tudás-szerző csatánk most veszi kezdetét,
Büszkén szembenézek s várakozva állok:
Biztassuk csak bátran: hát hajrá, új tanév!

Szalai Borbála: Legyen öröm a tanulás!

Hangosabbak ma az utcák,
Gyerekektől népesek,
Valahogyan még a nap is
Szebben ragyog, fényesebb.
Izgatottan várt e napra
Minden kezdő kisdiák:
Az iskola előttük is
Kitárja ma kapuját.
Megtanulnak betűt vetni
A tétova kis kezek:
Csengő-bongó szép szavakkal
Telnek majd a füzetek...
Ma, amikor útnak indul
A sok kicsi iskolás,
Kívánjuk, hogy öröm legyen
Számukra a tanulás!

Szalai Borbála: Betűország kincsei

Sok újdonsült
kisdiáknak
kitárul egy új világ:
titokzatos
Betűország
ma nyitja meg kapuját.
Csodálatos
ez az ország,
gazdagsága rengeteg:
minden betű
kincset érő
titkokat is rejteget.
S, aki egyszer
megismeri
mind a betűk titkait
magáénak
tekintheti
Betűország kincseit.

Tamkó-Sirató Károly: Laboda

Nincs messze a Tanoda,
indul oda Laboda,
Siess, siess Laboda,
lábad ide, amoda!
Messze volt a Tanoda,
el is késett Laboda,
Fagylaltba vájt a foga,
nem ért időben oda!
Zengett a nagy Tanoda,
bizony bömbölt Laboda.
Ne késs többé, Laboda,
lábad ide, amoda!

Szabó Ildikó: Elsős leszek

Tavaly lettem hatéves,
Ez a hetedik,
Iskolás leszek, mire
Ez is letelik.
Mit fogok ott csinálni,
Előre tudom,
Aranyos kis mackómat
Táskámba dugom.
Hogyha anyu hiányzik,
Megsimogatom,
Gombszemében eltűnik
Minden bánatom.
És, ha ott van, el nem hagy
a jó szerencsém,
Megsúgja ha nem tudnám
Néha a leckém.
Az iskolát kijárja
Velem majd ő is,
És remélem emlékszik
Rám, ha felnőtt is...!

Reggel rám köszönt

Reggel rám köszönt a fecske:
Hova mész, te gyerekecske?
Mondom neki: Hallod, fecske,
Nem vagyok már gyerekecske,
Fejszém vágtam kemény fába,
Sietek az iskolába.
Iskolás lesz majd belőlem,
Sokat tanulhatsz majd tőlem!

Tasnády Varga Éva: Szól a csengő

Szól a csengő, tiszta hangon,
Gyertek, gyertek, gyerekek!
Vár a pad, és vár a tábla,
táskát tartson kezetek!
Szép a táska, bőre sárga,
benne a sok könyv, füzet,
sarokban a cserépkályha,
télen ad majd jó tüzet.
Szól a csengő, gyertek, gyertek!
Jöjjetek kicsik, nagyok!
Iskolánknak kapujából,
még egy nagyot kongatok.

Tik - tak

Tikk - takk, tikk - takk,
az óra hív,
tikk - takk, tikk - takk,
dobog a szív!
Takk - takk, tikk - takk
a kis Jani
még a kávéját sem issza ki.
- A toll, a ceruza
megvan-e anyuka?
- A táska vár, a táska kész,
indulhatunk már kis vitéz.
Ezt anya mondja s mosolyog,
s mosolyognak a házsorok,
az utca és az utcakő,
s Jani lábán az új cipő!
És mosolyog az iskola
Janira fénylik mosolya.
Ablakszeme oly ragyogó
S hívogat, mint a nyári tó!

Szalai Borbála: Utolérem a bátyámat

Mi tagadás, irigyeltem
Hogy a bátyám iskolás,
Hogy őneki gyerekjáték
Az írás, az olvasás.
Csodáltam, hogy milyen szépen
Formálja a betűket,
S hiába van sok belőlük,
Ismeri a nevüket.
Úgy megy neki az olvasás,
Akárcsak a vízfolyás
Hej, gondoltam
Mikor lesz már
Belőlem is iskolás!
S most, amikor beírattak
Iskolába az idén,
Megfogadtam: a bátyámat
Utolérem, bizony én!

Agnyija Barto: Első nap az iskolában

Mennyi, mennyi érdekesség,
mennyi, mennyi izgalom!
A tanító néni belép,
fel kell állni? Nem tudom.
Hogy nyílik fel szépen,
csendben a pad fényes fedele?
Ha felállok, mit kell tennem,
hogy ne csapjak zajt vele?
A táblához gyere ki csak!
- szól a néni s kimegyek,
a kezembe krétát is ad,
a krétával mit tegyek?
Megtanít ő türelemmel,
hogy kell húzni vonalat,
s hogy a táblát tenyeremmel
letörölni nem szabad.
Mennyi lány van itt! Lassacskán
tudom mindnek a nevét:
négy Annácska van, meg
aztán Sárikák és Erzsikék.
Első nap az iskolában,
padban ülök, figyelek,
nem moccantom fejem, lábam,
nagy dolog ez, gyerekek!

Weöres Sándor: A tanévnyitáskor

Almát, körtét, szilvát, szőlőt
hoz szeptember,
nekünk új tanévet, tudja
minden ember.
Mint az égen átcsóvázó
üstökösök,
ragyogjanak munkánk nyomán
az ötösök.
Kívánjuk a húgocskának,
öcskösöknek,
ne legyenek szükiben az
ötösöknek.
Kívánjuk tanárainknak,
hogy vödrökkel
minket nyakon önthessenek
ötösökkel.
Ha szűkölködünk megszolgált
ötösökben,
a tanév nekik se könnyű,
de nekünk sem.
Ne mint az üres jászolba
Nincses ökre,
bámuljunk a meg nem szerzett
ötösökre.
Köszöntőnkben csökönyös rím
a sok ötös,
mert szándékunk jól tanulni
már örökös.

Gyurkovics Tibor: Iskola nyitogató

Iskola, iskola,
ki a csoda
jár oda?
A takács a kovács,
a kőműves meg az ács,
a kardjával odajár
kese lovon a huszár!
Itt tanulta meg az á-t
és a matematikát,
itt tanulta meg az ó-t,
mennyi szálat fon a pók.
Itt tanulta meg az í-t,
hogy a rózsa kivirít,
hogyan írja le az ú-t
s a Dunántúl csupa púp,
pörögtek az ő-k, az ű-k,
mint a fényes köszörűk.
Itt kezdte a hóember,
jaj de szép a december!
Itt sütötte meg a pék
a legelső kenyerét,
itt tanulta meg a csősz,
mikor sárgul meg az ősz,
minden ember itt tanulta
meg, hogy mennyit ér a munka,
á-t is, b-t is, c-t is,
itt tanulok én is!
Kinyújtom a kezemet,
ha ugyan elérem
a kilincset, s bemegyek
pirosan, fehéren,
körülöttem karikában
kürtös-fürtös kobakok,
itt tanult meg a halász is
készíteni csónakot,
itt tanulta meg az á-t
és a matematikát,
itt tanulta meg az ó-t,
hogyan kötik a csomót,
meg a d-t, meg a t-t,
emberek becsületét!

Bars Sári: Bizonyítvány

Bizonyítvány, bizonyítvány,
De sok mindent bizonyítsz rám,
Amit el is felejtenék,
Ha nem írtak volna beléd.
Bizonyítvány, bizonyítvány,
Vakációt kezdő nyitány,
Legszebb a befejezésed:
Magasabb osztályba léphet.
Bizonyítvány, bizonyítvány,
Útmutató, biztos irány
Hadd hallgassunk a szavadra, -
Lépjünk mindig magasabbra!

Aranyosi Sz. Attila: Kisiskolások köszöntője

Itt az idő, kicsi gyermek,
iskolánkban szépen köszöntelek.
Itt az idő, kicsi gyermek,
vedd magadhoz tollad, könyved!
Ne félj és ne ijedj meg,
a tanítók nem esznek meg!
Este nézd meg a mesédet,
holnapra készítsd elő könyveidet!
Reggelente korán kelj,
az iskolában tanulni kell!
Tanulj szépen, játékosan,
fejlődj, gyarapodj okosan!
Kis játékodat elhozhatod,
de ígérd meg, az órán nem mutogatod!
Tanulj szépen, kitartással,
bírj az írással-olvasással!
Az idő múlását észre se veszed,
már tudod számolni a tízeseket!


Iványi Mária: Kati iskolába megy

Kicsi cipő, nagy cipő,
Egymás mellett koppan.
Találd ki csak, ha tudod
Melyik siet jobban.
Kis cipőbe Kati jár,
Anyuka a nagyban.
Hát ez a hely kire vár
Az iskolapadban?
Nem másra, mint Katira,
S hogyha figyelsz jobban,
Hallod, hogy a kis cipő
Szaporábban koppan.
Nagyon siet Katika,
Alig-alig várja
Betűország kapuját,
Hogy sarkig kitárja.
Mesét ígér az új könyv,
Sok-sok színes képpel,
Nem csoda, hogy Katika
Ilyen fürgén lépdel.


Lipcsey M. Emese: Kezdődik az iskola

Csöngetnek,
Kezdődik az iskola.
Mily sok gyerek,
Kész csoda!
Számok, betűk hangzanak,
Kis diákok rajzanak.
Felmondják a szorzótáblát,
Hogy ötösük megkaphassák.

Matos Maja: Elsős leszek

Elsős leszek
Akár hiszed, akár nem,
Nagyon jó az én kedvem.
Tudod minek örülök?
Iskolába kerülök.
Szép volt a nyár, szép nagyon,
Sütkéreztem a napon.
Játszottam és ugráltam,
Szaladgáltam, bringáztam.
Halacskákkal versengve,
Úszkáltam a tengerbe'
Homokváram összedűlt,
A sárkányom elrepült.
Nincs már minek maradnom,
Van helyette más dolgom.
Nagy vagyok már iskolás,
Kezdődjön a tanítás!

Gazdag Erzsi: Ákombákom hadsereg

Ákombákom, de bánom,
táncol az én írásom.
Nézd az i hogy imbolyog!
f betűm is tántorog.
Forog a g, penderül.
Az e mindjárt elterül.
De ostoba hadsereg
ez a betűrengeteg!
Parancsomat megveti,
nyelvét rám öltögeti.
Ákombákom hadsereg,
elbánok én teveled!

Andók Veronika: Vakáció

Láttam a napot, súgta a szélnek:
Várnak a tavak, csónakok, stégek.
És tényleg a táblán virul egy szó,
Csupaszín betűkkel: VAKÁCIÓ!

Két hónap napfény vár ránk a nyárban,
Kószálunk vígan viruló tájban,
Hűsítő tavakra, strandokra járunk,
Nincs is ilyenkor boldogabb nálunk.

Tekergünk sokat, nem riaszt felhő,
Csalogat mező, hívogat erdő.
Aranykalász közt pipacsok égnek,
Kék búzavirág suttog a szélnek.

Távol a gyorsvonat füttye után
Kaláccsal, cukorral nagymama vár.
Játszani, nyaralni, élni de jó!
Szeretünk, szeretünk, VAKÁCIÓ!

Kálnay Adél: Köszöntő


A nyár, a nyár , az elrepült,
a villanydrótra fecske ült,
készül már lassan messzire,
talán a világ végire.
Szállnak a napok, mint a szél,
kerengve hull már pár levél,
nekem is mindjárt menni kell,
nem cserélnék most senkivel!
Táskámban könyvek, füzetek,
vár rám egy pad és sok gyerek,
számok, betűk és dallamok...
Szervusz! Iskola! Itt vagyok!


Molnos Lajos: Becsengetés


Ezerszínű, kedves nyár:
elszállt tarka lepke -
Csitri-csivi fecskék
sem ülnek az ereszre...
Hosszú, nagyvakáció:
már csak emlék, álom -
Szép volt, jó volt, s hogy eltelt,
kicsit még sajnálom.
De szólít az iskola,
s padok, térkép, tábla
ha tehetnék, futnának
elénk az utcára.
Mint egy nyüzsgő hangyaboly,
olyan lett az osztály,
s csupa kérdésekből állunk:
"... hát te hol nyaraltál?
...tenger?...tábor? ...fenyvesek?..."
Emlékek cikáznak:
egy-egy fényes darabja
az elsuhant nyárnak.
Nézzük egymást kacagva:
" - Pityu, hogy megnőttél!...
- Kati, Palkó, te talán
kávéban fürödtél?!..."
Szép volt a vakáció,
mint egy színes álom,
de hogy eltelt, oly nagyon
most már nem is bánom.



Osvát Erzsébet: Melyiket válasszam?

Sovány az egyes,
nem szeret enni.
Ne akarj soha
barátja lenni!

A kettes hamis,
hívogat téged.
Te rá se ügyelj,
bajt okoz néked.

A hármas sem szép.
Két görbe púpja
bizonyítványod
de elcsúfítja!

A négyes kedves,
szelíd kis jószág.
Nem csap be téged,
hűséges hozzád.

Mégis az ötöst
válaszd társnak.
Örömöt szerzel
édesanyádnak!


Z. Németh István versei

Nehéz szöveges feladatok

Ha a kiskosárban
ötven körtecsutka,
és a hétpöttyös bögrét
épp széttörte Jutka,
akkor hány nap múlva
érik meg a málna,
s hány befőttes üveg
vár a nagymamára?

Ha Jánoska öcsém
cukorkámat nézi,
és az ízét fejben
gyorsan felidézi,
egy panelház körül
hány kört kell hogy fusson,
hogy nekem a végén
éppen öt szem jusson?

Ha én tíz elmúltam,
nagyapó meg hetven,
hányan házasodnak
a lakónegyedben,
és három hét múlva
meg fog-e jól hízni,
ki nem akar futni,
csak babakocsizni?
.
Felmérés

Felmérés lesz! Rettenetes!
Tollbamondás? Félelmetes!
Hangyaboly, ha felbolydul:
az osztályunk feljajdul.

Nagydolgozat? Ó, kárhozat!
Leszakad az égboltozat!
Tanár bácsi, kérem szépen,
inkább majd a jövő héten!

És majd akkor is megkérem,
hogy inkább a jövő héten!
A felmérés olyan holmi,
nem szabad azt elkapkodni!
.
Zeneóra

Azon töpreng Roller Iván,
Mi terem a dó-ré-mi fán?
Hangjegy netán? Kottafüzet?
Mikor kezdődik a szüret?

Talán szünet! – véli Kató,
A sor G-kulccsal nyitható.
Aztán pedig, mint a fecskék,
Ott ülnek a hangjegyecskék.

Idejében szól Milán,
Mit látsz te a szó-lá-mi-lán?
Roller Iván nagyon hálás!
Kezdődhet a szolmizálás!

~

MŰSOR


Az alábbi forgatókönyvvel azon pedagógus kollégáknak szeretnénk segíteni, akik ötletet szeretnének gyűjteni az idei tanévnyitó ünnepély műsorának összeállításához.



Szereplők:

- műsorvezető /az összekötő szöveget mondó pedagógus/

- 8-10 éves gyerekek



Eszközök:

- Színpadi háttérként nagy méretben az iskola bejárati ajtajának rajza.

- Díszletként: fa, közelében pad

- idős ember öltözéke

- iskolatáskák

- állatfigurák / majom, róka, rák, kenguru, zebra/

- zenét lejátszó eszköz /hangosító berendezés/

- mikrofon



Irodalom:

- Az iskola /Gárdonyi Géza nyomán

- Állatok iskolája /Gyárfás Endre

- Már iskolás vagyok / Janikovszky Éva nyomán

- Vége a vakációnak /Hárs Ernő

- Szeptemberi csengetés /Szinetár György



Zene:

- Szalay Kriszta / Büdös kölkök - zenekazetta: Kígyósuli

- Grieg / Peer Gynt - Morning

- Vivaldi / Négy évszak - Ősz

- Vörösmarty Mihály - Erkel Ferenc: Himnusz



Színpad / díszlet /

- Háttérként iskola kapuja (bejárata) nagyméretű rajzként.

- Előtérben fa, őszi lombkoronával; közelében egy pad.



Idő: 20 perc



Zene (a gyülekezés alatt): Vivaldi / Négy évszak- Ősz



(A gyerekek által ismert személy /pedagógus= ped./ közvetlen hangon - mintha a gondolatait osztaná meg - mondja az "összekötő szöveget".)



1. ped. : /Köszönt mindenkit az új tanév megkezdése alkalmából..., majd /

- Amikor gyerek voltam, nagyapám sokszor mesélt nekem, milyen volt az élet, amikor ő volt gyerek. Szerettem ezeket a történeteket hallgatni... Milyen is volt régen az élet...



(fa, alatta pad, padon ülő " öregember"- aki elmeséli a történetet)



2. mesélő / GÁRDONYI GÉZA: AZ ISKOLA /



Apám szeptemberben az iskolába adott. Mi a falu végén laktunk, az iskola meg a falu közepén volt, körülbelül egy kilométernyi távolságra.

Nekem eleinte gyötrelem volt oda eljárnom, mert a falubeli gyerekek nem ismertek, mindig csúfoltak. Otthon nem tudtak erről semmit, mert szótlan természetű voltam, nem panaszkodtam.

De az iskola tetszett nekem.

Félig földbe süppedt ház, földes szoba; ablakai kicsinyek, fala alacsony. Mindössze három-három hosszú pad volt benne: az északi oldalon a leányok ültek, a délin a fiúk. Középen az ablaktól az ajtóig jó nagy tér, amelyen a tanító úr sétálgatott.

...az iskolának nem volt fája, ősi szokás szerint télen a tanulók maguk fűtöttek. Minden gyerek vitt a hóna alatt egy darab fát, s átadta a vigyázónak. Az meg ledobta a kályha mellé. Ilyen módon annyi fa gyűlt össze, hogy a tanítóné konyhájára is elég volt.

Tollszedésre a tanító kötelezte az iskolát. Ő még lúdtollal írt, s a gyermekek nagy része is. Hát tavaszonként szedték és hordták a gyermekek a lúdtollat. A tanító megmetszette nekik ügyesen. Írásóra alatt aztán oly sercegés volt az iskolában, mintha pecsenyét sütnének.

A tintát se vettük a boltban. A tanító megtanított bennünket, hogy lehet a bodzából tintát főzni. A tintafőzés persze nem történt észrevétlenül. Ha Pista vagy Miska tintás volt homloktól könyékig; biztos, hogy otthon tintát főzött.

Ha visszagondolok erre az iskolára, a falu szegénységének a képét látom benne. Voltak olyan gyermekek, akik télen is mezítláb jártak. A lábuk vörös volt, és futva jöttek havas időben, de azért ami jég volt útközben, végigcsúsztak rajta.

Könyvet se tudott mind szerezni. Ábécéskönyv, Biblia - ez volt a könyvünk. A többit írták.

Az iskola fegyelmezett volt, s elég tiszta. Nem volt ott semmi lárma. Még az utcán is rendben kellett hazamennünk.

( az "öreg" kisétál)



3. ped. :

-A nagyapám és apám is mesélt arról, milyen volt az, amikor ők iskolába jártak. Így aztán én is alig vártam, hogy iskolás legyek. Óvodás éveimben készültem is rá! Persze akkoriban szívesebben játszottam "állatosdit" a társaimmal.



(rövidnadrágos, játszóruhás kisgyerekek jönnek, kedvenc játékfiguráikkal, bábjaikkal játszadozva, beszélgetést imitálva.



ZENE: Kígyósuli /Szalay Kriszta: Büdös kölkök - zenekazetta /

Akire rákerül a sor, előre lép a közönség felé, s bábjával adja elő a versét.

Gyerek- majommal

-rókával, rákkal

-kenguruval

-zebrával



4. gyerekek / GYÁRFÁS ENDRE: ÁLLATOK ISKOLÁJA / részlet:



Elmondja:

- a majomról szóló részt,

- a rókáról és a rákról szóló részt,

- a kengururól szóló részt,

- zebráról szóló részt.

( A gyerekek játszadozva kisétálnak.. közben ZENE: Kígyósuli )



5. ped.:

-S mikor tényleg iskolás lettem, és büszkélkedtem is vele, de a szívem mélyén már nem voltam olyan biztos abban, hogy szeretek iskolába járni... Mit gondol erről egy kisiskolás?



(Egy fiú jön iskolatáskával, leül a padra - s mintha írna valamit, sokszor a közönségre nézve olvashatja föl.)



6. mesélő / JANIKOVSZKY ÉVA nyomán, részlet: MÁR ISKOLÁS VAGYOK c. művéből.

„Érdekes, de amióta iskolába járok, a felnőtteket egyetlen dolog érdekli. Mindenki megkérdezi tőlem:

-Aztán szeretsz-e iskolába járni?

Én először azt válaszoltam, hogy nem tudom. Akinek ezt válaszoltam, az összecsapta a kezét és egészen odavolt. Hogy miért nem szeretek iskolába járni? Talán nem szeretem a tanító nénit?

Pedig nem azt mondtam, hogy nem szeretek iskolába járni, csak azt, hogy nem tudom. Mert ez az igazság.

Van, amikor szeretek iskolába járni, és van, amikor nem.

Amikor a tanító néni olyat kérdez, amire senki sem tud felelni, csak én, akkor szeretek iskolába járni.

Ha én hajítom a legmesszebbre a kislabdát, és a Magda néni azt mondja, ejha!, akkor szeretek oskolába járni.

És akkor is szeretek iskolába járni, mikor a tanító néni felemeli a füzetemet és megmutatja a többieknek, hogy nézzétek, így kell ezt ügyesen megcsinálni!

Szóval, sokszor szeretek iskolába járni, de van, amikor nem szeretek.

Amikor olyan sokáig kell egy helyben ülni, hogy a lábam már nem bírja és elkezd magától dobogni a pad alatt, és rám szólnak, hogy ejnye Dani, akkor nem szeretek iskolába járni.

Amikor sehogyse akar vége lenni az órának, és muszáj egy picit harapnom az uzsonnámból, és a mögöttem ülő árulkodós rákezdi, hogy tanító néni kérem a Dani megint eszik, akkor nem szeretek iskolába járni. És ha a többiek nevetnek ezen, akkor pedig annyira nem szeretek, hogy majdnem sírok.

Meg olyankor se szeretek iskolába járni, mikor véletlenül nem arra figyelek amire kell, hanem arra, ami jobban érdekel, és a Piri néni rám szól, hogy ejnye, már megint nem figyelsz.

Mert ha én véletlenül nem figyelek, az azért még nem "már megint". Hát ezért nem tudok én mit válaszolni arra, hogy "szeretek-e iskolába járni."



( a fiú föláll, kimegy)



7. ped.:

- Minden évben eljön a szeptember. Vége a nyárnak, kezdődik az iskola. Akár kisdiák, akár nagyobbacska. Van, aki örömmel jön, van, aki szomorkodva. Mondjátok el, mi is ennek az oka...



(Gyerekek jönnek be táskákkal, leteszik a pad köré. Egy verset akár többen is /megosztva/ mondhatnak.)



Zene: (halkan, a versek aláfestéseként is) Grieg: Peer Gynt- Morning



8. versmondók HÁRS ERNŐ : VÉGE A VAKÁCIÓNAK



9. versmondók SZINETÁR GYÖRGY: SZEPTEMBERI CSENGETÉS



10. ped.:

- És megkezdődik a tanév.



/ A pedagógus néhány kedves mondattal , jókívánságokkal köszöntse a gyerekeket, az új tanulókat - az iskola jellegének, hagyományainak megfelelően... Esetleg átadva a szót az igazgatónak , hogy "hivatalosan " is nyissa meg a tanévet. /



11. HIMNUSZ






WEBOLDALAK: Évzáró, évnyitó


Bemutatkozás | Fejlesztő játékok | Szemléltetés | Fejl. feladatok | Ünnepek | Szállítás | Kapcsolat | Oldaltérkép


Almenü:


Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe